Válás - szakítás: mit tanítanak nekünk?
Manapság a házasságok csaknem fele válással végződik. Érdemes ezért jobban megismernünk, mivel jár, ha felbontuk egy párkapcsolatot. Hogyan lehet érzelmileg feldolgozni egy ilyen veszteséget. Korábban írtunk arról is, mi segít a gyermeknek szülei válása során.
Beck elmélete szerint a "saját élet", amit a modern társadalmak emberei élnek egyfajta kísérleti élet. Egyrészt összhangban kell lennie a környezettel, társadalmi elvárásokkal, másrészt az egyén belső világával, a lélek álmokban és vágyakban megnyilvánuló igényeivel. A gondolata hasonlít a Jung által leírt individualizációs folyamathoz. Ez a fajta döntési szabadság, amit korunk emberei megélnek a saját élet kialakítása során szorongással is társul, aminek kezeléséhez új képességek, jártasságok kialakítására van szükség. Az életszakaszok közti átmenetek, változások fontosak a személyiség fejlődéséhez, azonban a hozzá társuló kellemetlen érzések, frusztrációk feloldása kulcsfontosságú kérdés. Verena Kast szerint személyenként jellemző, hogy egy ilyen átmeneti krízisállapotot hogyan oldunk meg, ebben különféle jellegzetességek figyelhetőek meg.
Milyen érzelmek kapcsolódnak a szakításhoz?
Amikor válás esetén veszítünk el valakit, akkor nemcsak őt veszítjük el, hanem a kapcsolathoz fűzött reményeinket is és a mindennapi élet rutinjait, megszokott biztonságát. A válást többnyire hosszas döntési folyamat előzi meg, illetve a távolodás-újraközeledés hullámai váltakoznak. A tényleges döntés után a kezdeti fellélegzést általában egy kaotikus érzelmi szakasz követi: szorongás, harag, bosszúvágy, bűntudat, gyász, csalódottság.
Milyen tényezők akadályozzák a gyászfolyamatot?
Ha a hibát a partnerre hárítjuk, a gyászfolyamat máris megakad. Ez a megakadás az oka annak, hogy az elvált felek még sok évvel a válás után is érzelmi töltettel nyilatkoznak és a másikat hibáztatják. Azonban a kapcsolatban mindketten hibáztak, így terápiában a bűntudat résszel is fontos dolgozni. A másik leértékelése soha nem jó út a gyógyuláshoz, hiszen ilyenkor saját magukat is leértékelik a válófelek.
Milyen okok miatt következik be leggyakrabban a válás?
Rengeteg oka lehet annak, hogy egy párkapcsolat nem működik, néhány példa: a gyermeki szerep megtartása, a nárcisztikus kielégülés kiszolgálása, a passzív-agresszió-agresszió dinamikája, a felelősségvállalás hiánya, áldozatszerep, önismereti hiányok, önértékelési problémák.
Válás utáni gyászfolyamat terápiájában fontos, hogy az elvált pár tagjai saját felelősségüket is megvizsgálják. Amennyiben ez sikerül és nem reked meg az egymás hibáztatásában, akkor el lehet kezdeni keresni az elveszített kapcsolat lényegét, azt kutatva mi marad meg akkor is, ha már nem kötődik szorosan a másikhoz.
Mi segíthet a kapcsolat elgyászolásában?
Önismereti munkánkat például az alábbi kérdések mentén lehet elkezdeni.
• Mit látott bennünk a partnerük a kapcsolat kezdetén?
• Mi az, amit kölcsönösen megszerettünk a másikban?
• Milyen vágyak és ígéretek keltődtek bennünk?
• Milyen tudattalan elvárásaink voltak a partnerünkkel szemben?
• Miért érezzük úgy, hogy magunkra maradtunk ezekkel a be nem teljesült kívánságokkal?
• Milyen tulajdonságokkal terheltük meg párunkat, amelyekért nekünk kellett volna felelősséget vállalni?
• Miben adtunk át a vezető szerepet a párunknak, amit nekünk kellett volna képviselni?
• Milyen értékeink vannak a kapcsolattól függetlenül?
• Milyen gyakran hagytuk, hogy átgázoljon a határainkon a partnerünk? Mennyi felelősséget vállaltunk ebben?
• Milyen gyakran fojtottuk vissza a érzett dühöt?
Mivel minden ember és szakítás más, ezért a számunkra megfelelő gyászmunkához személyre szabott kérdésekre van szükség. Sokat segíthet a veszteség feldolgozásában valamilyen önismereti csoport, vagy egyéni terápia.
Ajánlott irodalom:
Verana Kast (2012) Krízis és remény. Cselekvés változások idején. Animula Kiadó: Budapest
Gyurkó Szilvia: Rám is gondoljatok