Mit tehetnek a felnőttek a kamaszkori öngyilkosságok megelőzésében?

2021.11.02

#öngyilkosság #kamaszkor #megelőzés #segítségnyújtás #pszichológia

Az elmúlt hónapokban sajnos több fiatal vetett véget a saját életének.

Hogyan tudunk mi felnőttek, pedagógusok, szülők egy ilyen horderejű témáról felelősségteljesen és hitelesen beszélgetni gyermekeinkkel? Hogyan tudunk preventíven és megtartó módon mellettük lenni, ha ilyesmivel találkoznak a környezetükben? Hogyan tudunk érzelmileg támogatóak maradni a sokszor lelkileg megterhelt fiataljainkkal, akikkel a felnőtt-serdülő kapcsolat átalakulása amúgy sem feltétlenül problémamentes?

Felnőttek, mint példák

Az élet együtt jár betegségekkel, veszteségekkel és csalódásokkal, millió számú könnyedebb és fajsúlyosabb érzelmekkel. Ahhoz, hogy valóban hitelesek tudjunk maradni felnőttként, nekünk is értékelnünk kell tudnunk az életet és a mindennapokat. Szükséges saját ideológiával rendelkezünk, ezáltal kongruensen tudjuk megmutatni a fiataljainknak, hogy az élet kihívásait igyekszünk megoldani és felállni a legnehezebb élethelyzetekből is. A felnőttek érzelmi érettsége mintaként szolgál a gyerekek, fiatalok számára. Az a mód, ahogyan a fájdalmak megélésére például hagyunk magunknak időt és teret, ahogyan igyekszünk szavakkal kifejezni az érzelmeinket vagy zenével, alkotással, tevékenységekkel levezetni a nehéz érzelmek okozta feszültségeket, mind fontos képet adnak a következő generáció számára. Mintát tudunk ezzel nyújtani, hogyan lehet a kihívással teli élethelyzetek ellenére meglátni az élet szépségeit.

Önismereti munka

Felnőttként  a veszteséggel, halállal kapcsolatos önismeretünket is szükséges tágítani. Mindannyian éltünk már át életünk során veszteségeket, szeretteink halála, vagy ismerősök betegségei, kapcsolatok megszakadása, kapcsolódások elhalása során is átélünk fájdalmas érzelmeket, saját meglepő reakcióinkkal ezekben az esetekben is találkozhattunk. A gyász szakaszait mind átéltük már felnőttkorig, az érzelmek utólagos tudatosítása és másokkal való átbeszélése is sokat segíthet abban, hogy ismerjük egy-egy reakció jelentését. 

Fontos tiszteletben tartani mindig a határokat, hiszen  ha saját érzelmeinkkel tisztában is vagyunk és azzal is, hogy nekünk mi segített egy kilátástalannak tűnő helyzetben, az nem jelenti azt, hogy mások számára ugyanaz az út fogja jelenteni a megoldást.

Saját erőforrások megtalálása és a bizalom

A szorongás és a bűntudat fokozása helyett a fiatalokkal való beszélgetés során a felnőtt szerepe leginkább az, hogy bízik magában és a kamaszban is annyira, hogy együtt - leginkább a felnőtt és csoport esetén a csoport megtartó ereje által - közösen elbírják a nehéz érzelmeket. Amikor egy kamasz számára példaértékű felnőtt (tanár, edző, szülő, keresztszülő, szomszéd, boltos néni, stb.) fejezi ki a bizalmát az irányába a legtöbb esetben óriási erőforrást jelent számára. Előfordulhat, hogy ezek az érzelmi kapcsolódások szinte láthatatlanok, tudatosításra sem kerülnek olykor egy tinédzser életében, mégis megtartó, akár gyógyító erővel is bírhatnak. Ne felejtsük el, hogy a kamaszok egyik feladata éppen a felnőttek egyfajta leértékelésén keresztül zajló felnőtté válás, így nem biztos, hogy számíthatunk hálára és köszönetre minden szavunkért, tettünkért, azonban a valós érzelmi kapcsolódás nem feltétlenül a felszínen zajlik.

Mi a bizonyíték arra, hogy valóban jobb lesz az öngyilkosság után?

Ez a kérdés megvitatása  segíthet abban, hogy tudatosabban átgondolja valaki az aktuális helyzetét. Lehet-e ennél rosszabb, el tudja-e képzelni, hogy van olyan, hogy rosszabb lesz utána, hogy az öngyilkosság mégsem megváltásként működik?  

Azt minden esetben össze tudjuk szedni, hogy jelenleg mik az erőforrásai, hol tart most az életében, mivel tudna változtatni, milyen lehetőségeket ismer, milyen segítségeket tud mozgósítani szükség esetén.

A kilátástalan, reményvesztett, depresszióval érintett embereknek, fiataloknak a segítségnyújtásban fontos lehet, hogy nem elvesszük a kontrollt és a tanácsadás, külső dogmák erőltetése helyett inkább a saját teste-élete feletti kontrollra helyezzük a hangsúlyt.

Hiszen az ő teste, az ő élete ugyan, de mi a bizonyíték arra, hogy ha elveti, akkor valóban jobb lesz utána? El tud-e képzelni rosszabbat, mint amiben most éppen van? Honnan tudja biztosan, hogy nem ugyanez lesz vagy még rosszabb az öngyilkosság után?

A segítő társ adhat ugyan konkrét tanácsot is, amikor valaki öngyilkosságon gondolkozik, ez függ a kapcsolat minőségétől és a kliens aktuális állapotától is. Figyelembeszűkülés és krízis esetén a konkrét tanácsadás kerül előtérbe.

Terápiás szemüveg

A kamaszkor ugyan sok kihívással jár együtt, így gyakran szélsőséges patológiáknak tűnő viselkedésekbe, élethelyzetekbe és érzésvilágba keveredik a korosztály. Ezeket a zűröket, problémás helyzeteket a felnőtteknek időtartam és súlyosság szerint szükséges kezelni és jelezni a többi elérhető segítőszemély számára. A depresszió kognitív modellje szerint a reménytelenség és a depresszív triász megjelenésére azonban mindig fokozottan figyelnünk szükséges.

A kognitív triász jellemzői

  • a negatív önkép: amikor valaki önmagáról alkot negatív képet és az élményeit saját hibáinak tartja, kritizálja és alulbecsüli önmagát, alkalmatlanság érzete van.
  • a negatív világkép: a körülötte lévő világgal való történéseit kudarcként éli meg, vereségként értelmezi és úgy gondolja, hogy a világ számára túl nagy akadályokat ad. Még akkor is, ha más értelmezési lehetőségek is elérhetők lennének.
  • a negatív jövőkép: amikor úgy érzi valaki, hogy a jövőben sem enyhülnek gondjai, nehézségei, számára nem lehet boldog és egészséges jövő, mert a szenvedései megmaradnak, aggodalmakkal és félelmekkel teli, borús és reménytelen jövőképről számol be.

A negatív jövőkép és a reménytelenség érzése szorosan összefügg az öngyilkossági gondolatokkal.

Terápiás kapcsolatban is előfordul, ha egy kliens az öngyilkosság témáját érinti a beszélgetésben - lehet ez akár csak annyi, hogy egy ismerőse erről álmodott rajta vagy hallott valakiről, akinek a valakije gondolkozik rajta - mindenképpen jelzésértékűnek tekintjük és szükséges beszélni róla. Bármilyen módon kerül szóba az öngyilkosság témája, kivétel nélkül reagálnunk kell rá.

Amit még a felnőtteknek tudniuk szükséges, hogy kamaszkori depresszió esetén (is) a teljesítményről lekerül a fókusz, a terápia nem teljesítmény-orientált, a siker szó átkeretezése nagyon fontos a gyógyuláshoz vezető úton.