Miért nem ad a pszichológus tanácsot?

2021.03.01

Azok a kliensek, akik még először járnak pszichológusnál, az első alkalom során előfordulhat, hogy azt várják, konkrét tanácsot kapnak az adott élethelyzetük nehézségeire, egyfajta kész megoldási javaslatot, tervet.

Azonban a szakpszichológusok, pszichoterapeuták az első alkalmakkor, de többnyire a terápiás folyamatban később sem adnak tanácsot, mert a terápiának az is egy fontos célja, hogy vigyázzunk a kliens határaira.



Marad sok esetben a csalódás vagy a kérdés az első alkalom után: miért nem kaptam tanácsot a helyzetemre?

Egyszerű válasza van ennek:  az erőforrás egyediségei miatt. Azért, mert minden ember különleges és egyedi nem csak a személyiségében, hanem a kapcsolati hálójában, képességeiben és amit a pszichológus tanácsol, az a pszichológus erőforrásaihoz, képességeihez mérten születne meg. Ehhez képest a kliensnek adott területen lehet, hogy sokkal erősebb, gazdagabb vagy éppen gyengébb a lelki, mentális, szociális, gazdasági stb. háttere. Az emberek pedig mindig abból tudják megoldani a helyzetüket, amivel ők rendelkeznek, amit ők az adott élethelyzetben tud mozgósítani.

Szakemberként segítünk neki, hogy megtalálja a számára önazonos, önmaga számára integrálható, ám a megszokott, ismert és esetleg rossz működésmódtól eltérő megoldást, lehetőségeket. Továbbá azt, hogyan tudja az újat alkalmazni, mi gátolja - gátolta eddig, milyen lelki tényezők, érzelmek, stb vannak még befolyással rá.

Az természetesen előfordulhat, hogy nagyon beszűkül a kliens figyelme (pl. szorongás, depresszió, abúzus miatt), ilyenkor szakemberként mérlegelünk és adunk támpontokat, irányokat. Ilyen például krízishelyzetben lévő ügyfélnek a  hívható segélyvonalak, gyermekvédelmi kérdések, anyaotthonok elérhetőségei, menekülési útvonalak kialakításában segítség, rendőrség és mentő szolgálatokkal való együttműködés, osztályos felvételi lehetőségek felkutatása, pszichiáteri kivizsgálás és gyógyszerbeállítás szükségessége. A pszichológiai munka előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a házi orvos, belgyógyász, pszichiáter és egyéb szakorvos  felkeresése szükséges a szomatikus okok kizárására.

Azt is mondhatjuk, hogy ebben nagyon is különbözik a pszichológussal való önismereti munka attól, amikor egy baráttal vagy fodrászunkkal beszélgetünk alkalmanként érintve lelki, kapcsolati kérdéseket, ami vitathatatlanul hasznos és jó lehet, de a legtöbb kliens azért beszámol arról, hogy nehezen tudja a kapott tanácsokat megfogadni. Azonban a pszichológussal való beszélgetések, a pszichoterápia során, a terápiás kapcsolatban valóban a kliens hozott témáival dolgozunk a terápiás térben és időben, folyamatos figyelemmel kísérjük azokat, a határok és keretek betartásával.

A pszichológiának sok területe van és változatos módszertannal dolgozik, bármely módszertanba bekukucskálva azt láthatjuk, hogy direkt közvetlen tanácsadást kerülik a pszichológusok, még a legdirektebb módszertanok is inkább jól irányzott kérdések, munkafüzetek segítségével terelgetik a klienst a saját útján a saját megoldásai felé.