A jóga lelélektani vonatkozásai és terápiás hatásai

 #pszichológia #jóga #egészségmegőrzés #szorongás #függőségek #depresszió #adhd  #autizmusspektrumzavar

 A jógaterápia a jóga ősi gyakorlatában gyökerezik, amely több ezer évvel ezelőtt Indiában alakult ki. A jóga az 1800-as évek végén került az Egyesült Államokba, de a jógaterápia formálisan az 1980-as években jelent meg Dr. Dean Ornish tanulmányának eredményeként. A tanulmány bemutatta, hogy az egészséges életmód program végrehajtása hogyan fordíthatja vissza a szívbetegségeket. Ornish programja tartalmazta a terápiás jógát, és ez volt az első a maga nemében, amely kiemelte a jóga ily módon történő használatának előnyeit. Ezt a szívbetegségek kezelésére szolgáló programot 1990-ben hagyták jóvá biztosítási fedezetként, és ezzel kezdetét vette a jóga kezelési lehetőségként való elfogadása az orvostudományban.

1983-ban megalapították a Biomedical Yoga Trust-ot, hogy továbbfejlessze és szabványosítsa a jógaterápia területét. Az International Association of Yoga Therapiists (IAYT) 1989-ben alakult, azóta jógakonferenciáknak ad otthont, kiadta a Journal of the International Association of Yoga Therapiists című folyóiratot, és hozzájárult a jógaterápiás képzési szabványok megalkotásához. Mindkét szervezet elősegítette a jógaterápia lehetőségeinek feltárására irányuló kutatást.

A jógaterápia jógatartásokat, légzőgyakorlatokat, meditációt és irányított képeket használ a mentális és fizikai egészség javítására. A holisztikus fókusza az elme, a test és a lélek integrációját ösztönzi. A modern jógaterápia a terápiás módok széles skáláját öleli fel, mind a fizikoterápia, mind a pszichoterápia elemeit beépítve.

A jóga hatékonyságát napjainkban már egyre több tudományos bizonyítékkal kezdték el hangsúlyozni. Meglévő mentális és fizikai egészségügyi problémák kezelésére használják, de öngondoskodási stratégiaként, egészségmegőrzésképp is használható megelőzésre és a szervezet, fizikum, mentális egyensúly karbantartására.

A jógaterápia jól bevált a depresszió és a szorongás kezelésére. A Primary Care Companion for CNS Disorders című folyóiratban idézett metaanalízis megállapította, hogy a jógaterápia a poszttraumás stressz (PTSD) és a skizofrénia kezelésében is ígéretesnek mutatkozik.

A Social Work Today magazin 2012-es cikke szerint a jógaterápia a kábítószerrel való visszaélések hatékony kezelési módjaként is megjelenik. A mentális egészségügyi szakemberek rámutatnak arra, hogy a jóga pozitívan befolyásolja az elme és a test azon részeit, amelyek hajlamosak a függőségre. Tanulmányok kimutatták, hogy a jóga fokozza a GABA (gamma-amino-vajsav) neurotranszmittert, ami azért fontos, mert a GABA szintje statisztikailag alacsony azoknál az embereknél, akiknél a kábítószer-használat, a szorongás és a depresszió előfordulnak.

Az elme és a test integrációjára való összpontosítása miatt a jógaterápiát számos fizikai egészségügyi probléma kezelésére is használják. Hatékonyan alkalmazták hátfájás, szívbetegségek, asztma, krónikus fáradtság, magas vérnyomás, sclerosis multiplex és a kemoterápia mellékhatásainak kezelésére.

 A jógaterápia gyakorlata hasonlíthat a fizikoterápiára, a rehabilitációs terápiára és/vagy a pszichoterápiára. A szokásos jógaórákkal ellentétben a jógaterápiás foglalkozásokat jellemzően egyéni vagy kiscsoportos keretek között végzik. A jógaterápia nyújtható kiegészítő terápiaként más kezelési formák kiegészítésére, vagy egy adott probléma közvetlen kezelésére is használható. A jógatechnikák az egyszerűtől a haladóig terjednek, és minden korosztály számára élvezhetők.

A jógaterápia lehetséges előnyei közé tartozik a stressz csökkentése, a pszichológiai jólét, a jobb étrend és a testi rendszerek hatékony működése. Az Inkanyiso: Journal of Humanities and Social Sciences 2011-es kvalitatív tanulmánya a jógaterápia szorongásra gyakorolt hatásait vizsgálta. Az eredmények nemcsak azt mutatták, hogy a jógaterápia hatékonyan csökkentette az alanyok szorongását, hanem javulást mutat a fizikai és mentális egészség számos dimenziójában, beleértve a testiséget, a relaxációt és az éberséget.

Amikor egy személy különféle testi vagy lelki tünetekkel úgy dönt, hogy elkezd jógázni, először az orvosával egyeztessen az állapotáról. Majd a jógaoktatójával beszélje meg milyen nehézségei, esetleges betegségei vannak, aki ezután elvégzi a kezdeti értékelést. Ez az értékelés a következőkre készült:

Az egészségügyi problémák azonosítása

Életmód és fizikai képességek felmérése

A jógaórák igénybevételének okait

Miután ezen az első konzultáción létrejött a kezelési terv, meg kell állapodni az ülések gyakoriságáról és ütemezni az üléseket. Ettől kezdve a jógaórák valószínűleg a következő összetevőket tartalmazzák:

Légzőgyakorlatok (Prayanama): Az oktató megtanítja a személyt egy sor légzőgyakorlaton keresztül, az energizáló légzéstől a kiegyensúlyozó légzésig.

Fizikai testhelyzetek (ászana): A megfelelő jógapózok megtanítása, amelyek a problémás területeket kezelik. Például a "Lábak fel a falra" pózt olyan dolgok kezelésére használják, mint a szorongás és az álmatlanság. Ebben a pózban a személy a hátán fekszik, lábait a falnak támasztva.

Meditáció: A relaxáció és az éberség áll a meditáció középpontjában, ha jógapózokkal kombinálják.

Irányított képek: A test és elme megnyugtatása irányított vizualizációkkal, amelynek célja, hogy belső békét hozzon.

Házi feladat: Minden jógagyakorlat fontos eleme, hogy megtaláljuk a módját a mindennapi életbe való beépítésének. A jóga oktatók utasításokat adnak az otthoni kezelés során tanultak felhasználására.

Forrás: https://www.goodtherapy.org/learn-about-therapy/types/yoga-therapy

Ajánlott oldalak: 

https://www.barakajoga.hu/

https://kezdojoga.hu/blog/joga-terapia-blog/a-joga-terapias-hatasai/

https://selfnessyoga.hu/medvegy-gergely